2008. november 25., kedd

A költségvetés apropóján...

... beszéljünk húszezer forintról! Az összeg a Palotanegyed kapcsán nem a telek- vagy lakásingatlan árak, nem is a helyi adó miatt érdekes, sokkal inkább a jelen pillanatban legnagyobb névértékű magyar ropogós bankó grafikája okán!



Nos, a felirat szerint az ábrázolt épület "az ideigles magyar képviselőház Pesten". És ha jobban megnézzük a képet, felfedezhetjük a Múzeumkertet és a háttérben a Festetics-palotát. A szóbanforgó palota tehát jól beazonosíthatóan nem más, mint az Olasz Kulturális Intézet, amely annak idején alig öt hónap alatt épült meg!



A mai Bródy Sándor utca egyik legimpozánsabb épülete a Régi Képviselőházé, építésének évszáma 1865 és érdemes gyorsan végigpörgetni az építkezés fázisait, már csak példaként is a jelenlegi városvezetés felé: nevezetesen ilyet is lehet csinálni úgy, hogy aztán 150 év múlva is szilárdan álljon az épület. Tehát nézzük: Ferenc József osztrák császár és magyar király augusztus 5-én elrendelte, hogy Pesten építsenek egy palotát a képviselőháznak, 4 nap múlva megalakul az építési bizottmány és 9 nap múlva megszületik a döntés az épület helyszínéről és a tervező személyéről, a király 7 nap múlva jóváhagyja a döntést, így szeptember 1-jén kiadják a megbízásokat a tervek és az épület elkészítésére. Szeptember 9-én Ybl Miklós tervei alapján elkezdik a kivitelezést és kerek három hónap múlva, december 9-én már be is fejezik az építkezést.


1866-tól 1902-ig az országgyűlés alsóháza ebben a korai eklektika neoreneszánsz irányzatának talán legjellegzetesebb példájaként megjelenő épületben ülésezett, amely 1943 óta az olasz állam tulajdona (a fotón látható piros-fehér-zöld zászló a taljánoké).

2008. november 21., péntek

Vivat Voces Aequales!

Meghívó érkezett az építészfórum hírlevelével: "Szép és kies kertek" - Kora reneszánsz kertművészet Itáliában és Magyarországon, könyvbemutató a MÉSZ székházban... A meghívás csábító, több okből is - az Ötpacsirta utcába betérni mindig esztétikai élvezet (eltekintve a magassarkú cipők elleni támadástól), a téma fenséges, és ráadásként kedves ismerősöm reneszánsz énekegyüttese segít a reneszánsz hangulat megidézésében.


Lássuk tehát szép sorjában! A palotanegyedbeli Ötpacsirta utca 5. szám alatti közintézmény (ma építész-székház: az országos és a budapesti kamarának is helyet ad) annak idején az Almássy-család palotája volt. A kisméretű, utcára nyíló belső udvaros, egyemeletes városi palotát Almássy Kálmán gróf építtette 1878-ban. A velencei palazzók hangulatát idéző, egyemeletes épület legszebb része a díszburkolatos belső udvar, amelyről íves díszlépcső vezet a lakószintre. A sarokterem reprezentatív kiképzését márvány kandalló gazdagítja.


Az építész kamarák udvarának egyik oldalán Lechner Ödön domborműve, másik oldalán egy gyönyörű barokk szobor fogadja látogatóit. A több mint 200 éves szobor eredetije Caritas Romana néven a Szépművészeti Múzeum kőtárában található, az Ötpacsirta utcai az eredeti hű másolata.

A reneszánsz kertekről szóló könyv borítója, a meghívó plakáttal. Gyönyörű rajzok Kesselyák Ritától, dr. Herczeg Ágnes igényes munkája (doktori disszertációjának kibővített formája) egy reprezentatív albumban, kárpát-medencei együttműködéssel, hiszen a kötet kiadója csíkszeredai...



A könyvbemutatón nagyon stílusosan Mátyás királynak és Beatrix királynénak szóló motetták hangzottak el a Voces-től (igaz, most csak négyen voltak):


Legújabb albumuk a BEATISSIMA BEATRIX (Hungaroton Records, 2008 - HCD 32583), amellel Beatrix királyné halálának 500. évfordulóján teljesedett ki a magyarországi reneszánsz zenével foglalkozó lemez-trilógiájuk. Stoltzer és Bakfark után két, Beatrix királynéhoz, s ezen keresztül Mátyás udvarához köthető németalföldi mester, Johannes Tinctoris és Johannes Stokem műveit vették lemezre.

2008. november 16., vasárnap

Glück aus Pannonia



Már a XVIII. század végétől említik a források az egykori Kerepesi úton, a mai Rákóczi út 5. szám alatt működő földszintes Griff Fogadót, amelyet 1865-ben tűzvész pusztított el. Helyén épült fel a háromszintes, eredetileg 72 szobás Pannónia Szálloda, melynek kiváló vendéglőse Langheinreich András volt. Az idegenforgalom történetébe unokaöccse, a százötven éve született Glück Frigyes neve is bevonult, aki ugyanígy számon tart a múzeumi mecenatúra, az iparművészeti gyűjteményezés és a városépítés-tervezés is.


Glück Frigyes életpályája a XIX. századi gazdag polgár klasszikus sikertörténete, aki a maga boldogulását a haza, a köz javával összekötve vélte elérni: vagyonát, tudását, alkotóerejét a legjobb célok érdekébe hasznosította.

A fiatal Glück a nagybácsinál töltött inaséveket követően hat évig külföldön tanult és dolgozott tovább, szakképesítését Svájcban és Németországban szerezte, majd Anglia, Olaszország, Hollandia és Amerika volt további ismeretszerzésének színtere. Hazatérése után a Pannónia Szálló lett működésének színtere. A Pannónia a kor jeles szállodája volt. Színészek, művészek, írók, politikusok találkozóhelye. Ezt mindenek előtt előnyös fekvésének és nem kevésbé elegáns, korszerű, és hangulatos megjelenésének és a kiváló kiszolgálásnak köszönhette.


A Pannónia a régi Nemzeti Színház tőszomszédságában állt, amelynek bérházában működött az Írók és Művészek Társasága, a színitanoda, az épületben a kor kiválóságainak (Lotz Károly) volt műterme, neves színészeknek (Jászai Mari) lakása. Mivel a közelben, a mai Bródy Sándor utcában volt a képviselőház, a szálló gyakran látott vendégül politikusokat, amiként a színészeknek, művészeknek is kedvelt találkozóhelyévé vált. Művész vendégeivel a tulajdonos baráti kapcsolatokat ápolt. Ismerjük egy levelét Mikszáth Kálmánhoz (tegező formában). Kiss József költő versben szólt Glückről, Küry Klára „baráti oklevélben” emlékezett meg róla. A szálló színvonalának emeléséért Glück mindent megtett: előbb 1892-ben, majd 1927-ben korszerűsítette, a vendégszobák számát 115-re növelte, az udvart nyitható üvegtetővel befedve hatalmas télikertté alakíttatta, s étteremnek használta. A Pannónia volt az első budapesti szálló, amelybe villanyvilágítást, a földszinti éttermi és kávéházi helyiségekbe pedig központi fűtést vezettek be. A Hungária Szálló után itt alkalmaztak először "villanyos felhúzó"-nak nevezett liftet. Vendéglője hamarosan európai hírre emelkedett, kedves barátja, Heltai Jenő pedig élő reklámhordozóként rendszeresen írt róla a Pesti Hírlapban.

De Glück Frigyes többre vágyott ennél. Azt tapasztalta, hogy Magyarországon a vendéglős- és szállodaipar legnagyobb gátja a meglehetősen alacsony színvonal, a szakképzés hiánya és az ebből fakadó negatív országkép. Már városatyaként folyamatosan járta a várost, figyelve, hogy min lehetne javítani, szépíteni. Megteremtette a vendéglátó-szakoktatás országos hálózatát, magyar-francia, magyar-német és magyar-angol nyelvű pincérszótárt szerkesztett és adott ki. 1885-ben Stadler Károllyal, a párizsi Grand Hotel egykori főpincérével kidolgozták az Országos vendéglősszövetség ötletét. Fő munkája, Az ínyesmesterség könyve 1889-ben jelent meg.



A szállodára akkor került fel a máig látható emléktábla a fejdelem domborművével, amikor Rákóczi hamvait 1906-ban hazahozták. Az akkor már befolyásos városatya Glück javaslatára nem a rövidebb úton, a Nagykörúton vitték a fejedelem földi maradványait a Keletitől a Nyugatiba, hanem a Kiskörúton. Így a menet elhaladt a Pannónia előtt. Ő kezdeményezte azt is, hogy kora vendéglősei maradandóan róják le tiszteletüket Petőfi apjának sírjánál. Számos támogatója akadt az ötletnek, és az 1913-ban állított fémkoszorú máig őrzi a „jó öreg korcsmáros” álmát a Kerepesi temetőben.

A fiatal szállodás a főváros elkötelezett híve volt. 28 éves korában fővárosi bizottsági tag lett, 41 évesen megkapta a Ferenc József-rend lovagja, 1923-ban pedig a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet. A főváros pénzügyi, közoktatásügyi, közélelmezési és képzőművészeti bizottságaiban működött. Tagja volt különböző hazai és nemzetközi idegenforgalmi szervezeteknek, s mindenkor a magyar idegenforgalom felvirágoztatása érdekében tevékenykedett. Mindemelett turista lévén, a budai hegyek turisztikájának előmozdítása is foglalkoztatta. Nevét – egyetlen budapesti szállodásként – a II. és III. kerületet összekötő, a Hűvösvölgyből erdők-mezők között Szépvölgyig kanyargó budai út viseli. Egy 1902-es nemzetközi szállodás kongresszusi kiránduláson vetette fel a jánoshegyi kilátó építésének ötletét. A tornyot 1910-ben avatták Mivel a kilátóra összegyűlt pénzből még maradt egy összeg, abból a városligeti Vajdahunyad várhoz vezető oroszlános kőhidat építették meg a korábbi fahíd helyére. Ő volt a kezdeményezője az egykori Gugger-, ma Látó-hegyi Árpád kilátó építésének, és javasolta a Duna-korzó rendezésére az alsó rakpart fölé nyúló terasz kialakítását.


Glück Frigyes pompás antik iparművészeti és festmény gyűjteményt, bibliofil könyveket halmozott fel. Köztük a legértékesebb darabok a XII. századi arany evőeszközök, XIII-XVII. századi serlegek, billikomok, és XVII. századi holland festmények voltak. Az Iparművészeti Múzeumban 1908-ban megrendezték az „amateur” kiállítást, mely a kor gyűjtéséről szólt. E kiállításnak ajándékozás, vásárlás volt a hozadéka, s szoros kapcsolat jött létre egyes gyűjtők és a múzeum között. Glück Frigyes ekkor ajándékozta kulcs-gyűjteményét, majd rövidesen evőeszköz-kollekcióját is az Iparművészeti Múzeumnak. Festmény gyűjteményével kapcsolatban Lengyel László műtörténész írta meg az alábbi különös történetet: amikor a Tanácsköztársaság idején az értékes magángyűjteményeket zár alá vették, és múzeumokba szállították, Glück a nála zárolást végző hivatalos kiküldötteket ismételten figyelmeztette, hogy emerről vagy amarról a képről meg ne feledkezzenek. Hazafiúi becsvágya, hogy képei a nemzet tulajdonául a nyilvános gyűjteménybe kerüljenek, ennyire leküzdötte benne a személyes birtoklás megszűntének fájdalmát. Ez a gesztus is jellemző volt erre a különös szellemre.

(Forrás: Kádár Márta, Dobos Szilvia)

2008. november 12., szerda

Europa Nostra

Az Europa Nostrát néhány civil műemlékvédő szervezet alapította olasz vezetéssel (mily' meglepő!) az Európa Tanács párizsi központjában 1963-ban. Ma az Europa Nostra az építészeti és természeti örökség megmentéséért küzdő legjelentősebb európai nem kormányzati szervezet (NGO). Jelenleg több mint 220 tagszervezettel rendelkezik, titkársága Hágában működik. A magyar tagszervezetet - Hungaria Nostra néven, a Város- és Faluvédők Szövetségét - 1991-ben vették fel. A szervezet célja az európai kontinens építészeti és természeti örökségének védelme, értékeinek megőrzése, a történeti környezet minőségének megóvása, tevékenységének középpontjában a díjadományozás révén történő figyelemfelhívás, a nyilvánosság érdeklődésének ráirányítása a megőrzendő értékekre és a példaszerű értékmegóvásra. A szervezet 1996 óta, az Európa Tanács felkérésére az európai örökség megóvásán tevékenykedő szervezetek munkájának összefogója, az Európai Örökség Csoport megszervezője, munkájának irányítója.

S hogy mi köze mindennek a Mágnásfertályhoz? Nos, szerény becslésem szerint az egy négyzetméterre eső díjazottak száma a Palotanegyedben a legmagasabb!!! A Palotanegyed északi és déli végpontjain található két műintézmény is méltóvá vált a díjra: mindkettő a műemlékvédelemért és helyreállításért nyerte el az Europa Nostra Diplomát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2002-ben, az Uránia Nemzeti Filmszínház pedig 2005-ben.


És ráadásként még egy érdekesség: szintén az Európa Tanács és az Europa Nostra által kezdeményezett, intézményesített és koordinált rendezvénysorozat minden év szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napjai. De erről majd később, hiszen néhány kedves ismerőssel, jóbaráttal szervezőként is volt alkalmam részt venni az idei örökségnapokon...

2008. november 11., kedd

A Palotanegyed = konferencia- és szállodanegyed?



A Marriott nemzetközi szállodalánc 2009-ben új markát vezet be a magyar piacon. A Marriott Hotels and Resorts és a Marriott Executive Apartments után a Courtyard brand is képviselteti magát hazánkban: Budapesten, a Blaha Lujza téren, a József körút és a Somogyi Béla utca közötti hotelben várja majd a vendégeket.


A hotellánc nemrég kötött szerződést az Ablon Csoport leányvállalata, a Duna Office Center Kft.-vel a Blaha Lujza téren épülő szálloda üzemeltetéséről. A 235 szobás házhoz egy 5 500 négyzetméteres kereskedelmi és irodaközpont is tartozik majd, a Blaha Center. A szállodavállalat a közelmúltban újrapozícionálta a Courtyard brandet, amelynek szobáit és szolgáltatásait a jövőben Európában elsősorban az üzleti utazóknak ajánlják. Hangsúlyozzák, hogy a Courtyard-ok mérsékelt árakon elérhetők, innovatív, stílusos és ergonomikus berendezésükkel és felszereltségükkel az üzletemberek igényeinek kielégítésére törekszenek, és olyan különleges szolgáltatásokat is kialakítottak a rohanó életformát folytató célközönség számára, mint a snack-eket és italokat áruló minimarket. A budapesti házat is a Courtyard sztenderdeknek megfelelően alakítják ki, és a konferenciavendégekre is számítanak egy 3800 négyzetméteres 5 kisebb teremre osztható konferenciateremmel.
Forrás: Napi Turizmus

2008. november 9., vasárnap

Független Jogász Fórum

Sokadszorra tapasztaltam meg, hogy a Palotanegyed tartogat meglepő, felfedeznivaló érdekességeket.

Talán életkorom szolgálhat magyarázatként arra, hogy csak most, amikor az évforduló kapcsán ráirányult a figyelem, tudtam meg, hogy a Független Jogász Fórum - az Ellenzéki Kerekasztal megszervezője, a benne megjelenő politikai erők tevékenységének összehangolója - létrejötte is az egyik palotához kötődik. :-)

A dátum: 1988. november 5., a helyszín: az ELTE Pollack Mihály téri épületének tükörterme - tehát a Festetics-palota, bár akkor ezen a néven nemigazán emlegették...

Kordokumentumok, fotók, visszaemlékezések a szervezet friss honlapján, amelyet azért indítottak útjára a húszéves fennállás alkalmából, hogy "a Független Jogász Fórummal kapcsolatos dokumentumokat összegyűjtsük s a nyilvánosság elé tárjuk, továbbá, hogy teret adjunk a résztvevők visszaemlékezéseinek".

És akkor íme egy képkocka az indulásról, a tükörtermi megnyitóról:

2008. november 6., csütörtök

Egy kis cégtörténet

„Budapest üzletépítészeti sivárságában öt-hat év óta kellemes nyugvópontot jelentenek a szemnek a Stühmer-csokoládégyár elárusítófiókjai. Mindaz a sok izléstelen, sokszor értelmetlen cicoma, az a sok esetlen, vásári handabandázás, amelynek példáit sajnos nem kell nagyon keresni uccáinkon, ezekben a kis boltokban erélyes kézzel félreszoríttatott, hogy helyet kapjon, szóhoz jusson az építőművészet és iparművészet a maga decensebb s olyannyira rokonszenvesebb mondanivalóival. Nem tudjuk, ki járt jobban annál az összetalálkozásnál, amelynél az említett csokoládégyár és Kende Ferenc építész egymásraakadtak, de az az érzésünk, hogy legjobban járt egy harmadik: a közönség.”



1868-ban Stühmer Frigyes alapította Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Budapesten az Ősz (ma: Szentkirályi) utcában. A hamburgi cukrászmestert Nagy Ferenc pesti cukorkakészítő hívta Magyarországra.
Stühmer felismerte a magyarországi lehetőségeket a cukorkakészítés területén, és 1870-ben megvette Nagy Ferenctől az üzemet. A kiváló szakképzettségű cukrász kitűnő készítményei kezdettől fogva megnyerték a fogyasztók tetszését és a kis üzem gyors fejlődésnek indult.
1883-ban meghonosította a gőzüzemű csokoládégyártást Magyarországon. Az ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885-ben a koronás arany érdemkeresztet adományozta neki.

Stühmer-relikviák egy magángyűjteményből
A fotókat Figuli Judit készítette

1887. október 29-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál belajstromozták az első Stühmer védjegyet.
1888-ban az elsők között kapta meg a miniszterelnök engedélyét a magyar címer használatára. Vevői közé tartozott Kugler Henrik cukrászmester is, aki csokoládé mártómasszát vásárolt tőle.
1890. május 11-én meghalt Stühmer Frigyes. Munkáját özvegye és sógora folytatta.
1906-ban Stühmer fia került a gyár élére. Állami támogatással modernizálta a gyárat, 1928-ban megalakult a Stühmer Frigyes Részvénytársaság. A befolyt pénzből a kis, földszintes ház helyére ötemeletes gyárépületet emeltek a Szentkirályi utca 8. szám alatt, ahol a figyelmes járókelők számára ma is látható az eredeti cégfelirat.
Mivel hamarosan ez az épület is szűknek bizonyult, 1941-ben felhúzták az ország ismét csak legnagyobb - Európa egyik legmodernebb - csokoládégyárát a Vágóhíd utcában.
1920-41 között Magyarországon 63 Stühmer fióküzlet nyílt, továbbá egy Párizsban és egy Abbáziában. A Stühmer Csokoládégyár az 1920-as, 30-as években a látványosan fejlődő magyar csomagolás élvonalában állt, világszínvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt. Dobozborítóit és csomagolópapírjait elsőrangú iparművészek tervezték: Jeges Ernő, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Szirmai Ilona, s a Stühmer-dobozok messze földön híressé váltak.
A 30-as években a cég széleskörű reklámtevékenységet folytatott, az időszak nagy forgalmú termékei voltak a Frutty, a gyümölcskaramellák, a Zizi, a Ropp szelet, és a holland eljárással készített "E" kakaópor. Különleges, a világon egyedülálló termékük volt az 1934-től gyártott "porcelánozott" csokoládéfigura.
A két világháború között Stühmer kezdte el nagyban gyártani az olcsó, nugátszerű termékeket. 1948 márciusában államosították a gyárat, s beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. Később az üzem felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet.

Forrás:http://www.stuhmer.hu/;www.hvg.hu/magyarmarka/20050329stuhmer.aspx, Tér és Forma (építészeti folyóirat) 1929. évi 6. száma



2008. november 5., szerda

Grófnő a távcső mögött

.
A 19. századi Magyarországon is – a polgárosodás követelményeihez igazodva – fokozatosan kiteljesedett a lánynevelés. Kevés nőnek adatott meg azonban az a lehetőség, hogy az égbolt fürkészésével foglalkozzon. A századvégen, amikor számos vita dúlt a parlamentben, a tudós társaságokban és a sajtó hasábjain a nők élethivatását, képzését tekintve, a legtöbben úgy vélték, hogy nő nem való tudományos pályára...
.
1885-ben például Jósika Júlia úgy írt egy könyvében, hogy „... a nőtől, azt a kevés kivételes esetet kivéve, ha vagy az irodalmi téren működik vagy tanszéket akar elfoglalni, nem követeli senki, hogy például a bölcsészetet tanulmányozza, mint abstract tudományt, vagy a csillagászatot, mert erre egész emberélet sem elég...” Miként ő is, a közvélemény általában úgy vélekedett, hogy a nő biológiai sajátosságánál fogva másra hivatott, és nem a tudományok művelésére. Szervezetét féltették a kerékpározástól éppúgy, mint a csillagászattól. Dégenfeld-Schomburg Berta grófnő ritka kivételnek számított kora magyar társadalmában. A jómódú család 1886-ban Kiskartalon csillagvizsgálót építtetett, és a grófnő férjével együtt csillagászati észleléseket folytatott. A nő az elsők között vette észre az M31-ben az Androméda csillagot, az első ismert extragalaktikus szupernovát. A házaspár obszervatóriumában 7 hüvelykes lencsés távcső volt, és értékes megfigyeléseket végeztek a Jupiter, Mars, Szaturnusz, Uranusz és több üstökös vizsgálata során, valamint színképelemzéssel és kettőscsillagok tanulmányozásával foglalkoztak. A csillagdához 35 ezer kötetes könyvtár is tartozott, melyben főleg csillagászati és a tudomány történetével kapcsolatos műveket tartottak, a műszereket 1922-ben az MTA csillagvizsgálója kapta meg.
(Kéri Katalin: Szoknyás üstökösvadászok - IPM, 2004. október)

A kiskartali csillagvizsgáló

Dégenfeld-Schomburg Berta Klára Matilda grófnő (Téglás, Hajdú megye, 1843. márc. 3. - Kiskartal, Nógrád megye, 1928. márc. 27. ) műkedvelő csillagász 1868-ban kötött házasságot báró Podmaniczky Gézával, valószínűleg az ő biztatására alapította meg férje a kiskartali magáncsillagvizsgálót. Utóbb a régi, ritka csillagászati munkákat is magába foglaló nagy Podmaniczky-Dégenfeld könyvtárat rendezte, amelynek nagy értékű csillagászati könyv és kézirat gyűjteménye halála után a Budapest-Svábhegyi Csillagvizsgálóba került. A gyűjtemény többi részét, tehát a könyvtár berendezését és mintegy 30 000 kötetes állományát (melynek szakszerű könyvtári feldolgozása a grófnő nevéhez fűződik) 1929-ben, a grófnő halálát követően az örökösök az evangélikus egyháznak ajándékozták. A hazai kastélykönyvtárak II. világháborús pusztulása után egyedülálló gyűjtemény jelenleg a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti országos székházának (Üllői út 24.) udvari szárnya első emeleti részén található, a templom alatt. Ez a főúri könyvtár az Evangélikus Országos Könyvtár különálló, muzeális gyűjteménye, a "Magyarhoni Evangélikus Egyetemes Egyház Podmaniczky-Degenfeld Könyvtára” nevet viseli. A könyvtárral együtt az eredeti bútorzat is az Üllői útra került, dísztermét, az ún. zöld termet, előzetes bejelentkezés után mutatják meg a látogatóknak.

A Podmaniczky-Dégenfeld Könyvtár ma

2008. november 4., kedd

November 4. - Budapest


Szovjet tank a Pollack Mihály téren, 1956.
Nagy József felvétele, FSZEK - Budapest Gyűjtemény


Kannás Alajos: Keleti szél

Reggelre nem maradt a téren
csak néhány szétlőtt barikád
reggelre kőre alvadt vérben
gurított füstből karikát
a hernyótalpon görgő nincsen
a csipkebokorból se Isten
szólítgat csupán a dér
derengett mindegyik levélen
kihívón jeges jelmezében
megint keletről fújt a szél

(Kannás Alajos: Kormos kövek – HUNNIA, 1991)


Tömeg a Rádió előtt, 1956
készítette: Szeifert Mihály


2008. november 3., hétfő

Szentkirályi Móric, a negyed leghosszabb utcájának névadója



Kevesen tudják, hogy az utca névadója másfél száz évvel ezelőtt a magyar politikai élet egyik meghatározó alakja volt, márványtáblája a Szentkirályi-család által építtetett hajdani bérpalota, a mai Szentkirályi utca 10. számú társasház falán található.




Szentkirályi Móric (1807-1882) 1829-ben a pesti egyetemen szerzett jogtudományi oklevelet, ügyvédi vizsgát tett, majd Göttingenben tanult. Hazatérését követően Pest-Pilis-Solt vármegyében főjegyző, majd alispán. Az 1830-40-es években az ellenzéki reformpárt egyik vezetője, az országgyűlés jegyzője, az 1843-as országgyűlésen az ellenzék egyik vezetője, 1847-ben Kossuth mellett a vármegye országgyűlési követe volt. 1848 elején egy Kossuth-tal szembenálló középpártot akart alapítani, ennek kudarca után elfordult a reformmozgalomtól és kivonult az országgyűlésből. A forradalmi események azonban újra a politika színpadára szólították: áprilisban már a jászkunok kapitánya és az első felelős magyar minisztérium egyik miniszter-jelöltje. Ingerlékeny és öntörvényű természete miatt azonban újfent összehasonlott a politikai vezetéssel (Kossuth még árulónak is nyilvánította!) és a szabadságharc bukása után teljesen más területen próbálta ki magát: orvostudományi tanulmányokba kezdett és az oklevél megszerzése után a kevés ingyen gyógyító magyar orvos egyikévé vált. A társadalmi problémákra való érzékenység élete egyik alapmotívuma: 1836-ban Brunszvik Terézzel, Bezerédj Istvánnal és Kossuth Lajossal megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesületet. Gyakorló orvosként a homeopátia eszközeit használta előszeretettel, és ingyenes praxist vitt, tiszteletdíjat nem fogadott el. 1865-től a Deák-párti programmal Pest-Józsefváros országgyűlési képviselője lett, egy évvel később azonban az ellenzék jelöltjével szemben megbukott. Politikai tevékenységét a szűkebb pátriájában folytatva 1867-68-ban Pest főpolgármestere, amikoris élénk tevékenységet fejtett ki Pest és Buda egyesítésében és magyarosításában. A város főkapitányával erkölcsi összeütközésbe került, s miután a városi tanács nem támogatta kellőképpen, életében már másodjára vonult vissza a civil életbe: folytatva ingyenes orvosi tevékenységét, az irodalommal való foglalkozásának eredményeként pedig néhány klasszikus fordítást is köszönhetünk neki.

2008. november 2., vasárnap

Mi is az a Palotanegyed?



A Palotanegyedről (igen, így egybeírva) ejtvén szót, elsőként szükséges tisztáznunk a terület földrajzi fogalmát és megtennünk egy fontos elhatárolást. Kezdjük ez utóbbival: a Palotanegyed nem összetévesztendő a főváros budai oldalán található Várnegyeddel, ahogyan a Várnegyedre sajnos sokan helytelenül használják a Palotanegyed megnevezést: nem, a kettő nem ugyanaz! Huszárosan megoldva a kérdést mondhatjuk azt is: míg Budának Várnegyede, addig Pestnek viszont Palotanegyede van!

A Palotanegyed jó darabig csak a helyiek szóhasználata során kialakult, köznapi megnevezése volt annak a területnek, amely a pesti belváros közvetlen folytatásként keleti irányban népesült be és értelemszerűen az itt lévő úri lakok, nemesi hajlékok sokasága miatt kapta nevét. Érdekességként feltétlenül megjegyzendő: volt egy másik, sokkal inkább mondén megnevezése is a területnek, nevezetesen „a Mágnásfertály”, ami némi finom gúnnyal utal a nem mindig nemes viselkedésükről híres itt lakó jómódúakra.


Ma, 2008-ban azonban már konkrét közigazgatási értelemben használatos a fogalom: a Palotanegyed idén nyár közepétől önálló részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül. (A részönkormányzati státusz a magyar közjogi rendszer egyik speciális jogintézménye, lényege, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra.)

De akkor nézzük is pontosan, hogy mely területet foglal magában ma, 2008 őszén a Palotanegyed részönkormányzat! Némiképp vizuálisan is elősegítendő a megértést és a rögzítést, egy szimbólumot kerestem: a szintén a Palotanegyed területén fekvő és annak történetében is igen fontos szerepet játszó Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palásthoz hasonlítom ezt a területet, amely a két körút között sugaras irányban elhelyezkedve a kiterített palást alakjára emlékeztet.





Az Astoriától elindulva tehát a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt területet számítjuk - még egyszer hangsúlyozva: a mai viszonyok között – Palotanegyednek. A történetiségét tekintve ettől azonban jóval szűkebb területet kell ezzel a regénybe illő névvel illetni: nagyjából a Nemzeti Múzeum mögött félkörívben elhelyezkedő egy-két utcányi területet tekinthetjük a szűk értelemben vett Palotanegyednek. Nem véletlenül hivatkozom már másodjára is a Nemzeti Múzeumra: a negyed kialakulásának egyik első mérföldköve, konkrétan az első itt épült palota maga a Múzeum volt!